ISKOLAKUTATÁS…… hogy az oktatás a gyermekek és a szülők igényeihez igazodhasson!A kisiskolások szüleinek iskolaválasztási szokásait meghatározó tényezők, a beiskolázást szabályozni hivatott körzetesítés, az iskola- és a lábbusz program, a pedagógusi munkát segítő, a pedagógusokat motiváló tényezők, az oktatási intézményvezetőket érintő nehézségek – íme néhány téma, amelyre válaszokat próbált találni a 2021. november 20. és 2022. január 31. között zajlott online kérdőíves kutatás. Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának közreműködésével megvalósult adatfelvétel három célcsoportra irányult. |
„A célunk az volt, hogy tiszta képet kapjunk arra vonatkozóan, milyen általános és egyedi problémákkal szembesülnek a szülők, a pedagógusok és az intézményvezetők. Így majd önkormányzati szinten célzott válaszokat, megoldásokat tudunk megfogalmazni. Fontos információkat kaphatunk, többek között, a város autós forgalmának csökkentését, főleg az iskolába járáshoz köthető reggeli és délutáni csúcsforgalom enyhítését, valamint a közszállítás, iskolába szállítás, de az iskolahálózat hatékony átszervezését célzó törekvéseinkben is – vázolta a kérdőíves kutatás apropóját annak kezdeményezője, Sógor Enikő alpolgármester. A kutatást végző dr. Gergely Orsolya, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Szociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa átfogó jelentést készített a kutatás eredményeiről. Ebből emelünk ki néhány aspektust az alábbiakban. Szülői vélemények A kutatásba közel 500 szülő kapcsolódott be, akiknek a 2021/2022-es iskolai évben 0–4. osztályban tanuló kisiskolás gyerekük van. A kitöltők között többségben vannak a 35–40 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező, életvitelszerűen Csíkszeredában lakó és két gyermekes családban élő nők. Nagyon markánsan kirajzolódik az, hogy az iskolaválasztásnál a barátoktól, ismerősöktől szerzett információk sokszorosan felülírják a hivatalos információkat (intézményi honlap) és a szakemberek (óvónők és fejlesztő pedagógusok) véleményét, de még a pletyka is meghatározóbb. Mivel ezek nem minden esetben alapulnak valós tényeken, aktualizált, maximálisan megbízható információkra, az intézmények ilyen szempontból elengedhetetlen lenne a tudatosabb, színesebb, szélesebb közönséget megcélzó kommunikáció. Noha a szülők és a pedagógusok meglátásai között vannak eltérések, mindkét részről néhány tekintetben azonos a vélekedés. Ilyen az osztálylétszámok kérdése: mind a szülők, mind a pedagógusok részéről problémaként merült fel a nagy létszámú osztályok mint a tanulás/tanítás minőségét, a gyermekre való odafigyelést hátráltató, akadályozó tényező. A szülői és a pedagógusi közösség is sürgetőnek, szükségszerűnek és fontosnak látja az iskolai körzetek újragondolását, és abban is nagy az egyetértés, hogy a szigorú megkötések (adott körzetből csak adott iskolába járhasson a gyermek) nem működnek, mert a szülői akarat eddig is és ezután is megtalálja a kiskapus megoldást. A válaszadó szülők egyötöde életvitelszerűen falun él, Csíkszereda közigazgatási határán kívül. Ez is valós kérdés és kihívás a város, az iskolák és a szülők számára. Ugyanakkor a szülők és a pedagógusok véleménye jelentős módon egybecseng abban a tekintetben is, hogy míg több vidéki településen osztálylétszám-problémák vannak, pedagógusi állások forognak veszélyben és szűnnek is meg, addig a városban túlzsúfolt osztályokban tanulnak a kisiskolások (is), és ennek a megoldása egyéni és közösségi érdek is lenne. Átláthatóbb intézményi működés iránti igény mutatkozik a szülők részéről: jelentős azon szülők csoportja, akik részt vettek nyílt napokon, iskolabemutatókon, és ezt hasznosnak tartották. A pedagógusok részéről is van ezirányú nyitottság, hogy az oktatási intézmények működésébe jobb betekintést nyerjenek a szülők. Mivel a tanító személyisége a leginkább meghatározó az iskolaválasztásnál, ehhez szükséges lenne az, hogy minden cikluskezdő tanító teret kapjon a bemutatkozáshoz, a lakosság ismerje meg őt még az iratkozási időszak előtt. A szülők – a pedagógus személyisége mellett – az iskolában működő délutáni programot (afterschool) is meghatározó fontosságúnak tartják, főként ha az hivatalosan, a Városháza által támogatott módon, kiszámíthatóan, stabilan működne. Az iskolabusszal történő utaztatás iránt is lenne érdeklődés, viszont nem olyan módon és feltételekkel, ahogyan jelen pillanatban működik. Amennyiben ezt a szolgáltatást sikerülne az igényekhez igazítani, jelentős lenne a kora reggeli és déli forgalomra gyakorolt pozitív hatása. A „lábbusz” program kapcsán jelentős érdeklődés mutatkozik, mi több a szülők részéről is nyitottság mutatkozik a programban való önkéntes részvételre.
Pedagógusi tapasztalatok Csíkszereda valamennyi oktatási intézményének főállású pedagógusai közül 217 személy töltötte ki a két nyelven elérhető kérdőívet. A kutatás azt mutatja, hogy a pedagógusok nagy többsége nagyon lelkes, aktív, folyamatosan képezi magát, erre időt, energiát, szabadidőt és gyakran pénzt is áldoz. Ez a város számára hatalmas erőforrás, amely támogatásra érdemes. A pedagógusok érdeklődésének megfelelő képzési támogatási rendszer (önismereti, élménypedagógia, digitális oktatási és eszközhasználati, konfliktusmenedzsment képzések), ösztöndíjprogramok minden bizonnyal erős motiváló eszközök lehetnének közösségünk pedagógustársadalma számára. A pedagógusok esetében nagy szükség mutatkozik a kiégés-megelőzésre: amellett, hogy a pedagógusi szakma közösségi megítélésére nem tekint a többség túlságosan optimistán, nagyon sokan élték meg az elmúlt időszakot úgy, hogy ez tovább rontotta a pedagógusok iránti társadalmi bizalmat, illetve személyes önbecsülésüket is rombolta. A városháza ez utóbbi probléma megoldására bővíteni fogja a pályázati rendszerben odaítélt támogatásokat, beépítve mentálhigiénés tevékenységekre, programokra benyújtható projektek lehetőségét.
Intézményvezetői szempontok A csíkszeredai oktatási intézmények vezetői közül 14 személy töltötte ki a kérdőívet, amely ugyancsak két nyelven volt elérhető. Összegezve a vezetők válaszait, nyilvánvalóan vannak olyan problémák, amelyek általánosnak tekinthetők (pl. több infokommunikációs eszközre, több fejlesztőpedagógusra lenne szükség), de vannak egyedi problémák is. Bár nem helyettesítik a hiányzó tornatermeket, parkolóhelyeket vagy laborokat, mégis hatalmas erőforrást jelent, hogy szakképzett és összetartó közösségként látják az intézményvezetők a saját munkaközösségüket. Mint a felmérésből kiderült, az intézményvezetők sem ragaszkodnak az iskolai körzetekhez, a „Lábbusz” programot pedig egyelőre nagy falatnak látják: többségük úgy véli, erre nem lesz kellő számú mozgosítható személy, aki önkéntesen ebbe bekapcsolódhatna.
A kutatás eredményeiből kivonatolt fenti megállapítások többnyire általánosak, azaz nem csupán Csíkszeredára jellemző tényezők. Ennek ellenére minden település, közösség saját válaszokat, megoldásokat kell megfogalmazzon ezekre a társadalmi-gazdasági változásokra. Az összegzés által hozott számszerű és tényszerű adatok azonban nagy mértékben segítik a döntéshozókat abban, hogy aktuális és tényszerű helyzetképből indulhassanak ki a rövid és hosszú távú tervek kidolgozásakor.
2022. február 23. |