HÍREK

ISKOLAKUTATÁS…

… hogy az oktatás a gyermekek és a szülők igényeihez igazodhasson!

A kisiskolások szüleinek iskolaválasztási szokásait meghatározó tényezők, a beiskolázást szabályozni hivatott körzetesítés, az iskola- és a lábbusz program, a pedagógusi munkát segítő, a pedagógusokat motiváló tényezők, az oktatási intézményvezetőket érintő nehézségek – íme néhány téma, amelyre válaszokat próbált találni a 2021. november 20. és 2022. január 31. között zajlott online kérdőíves kutatás. Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából, az Apáczai Csere János Pedagógusok Házának közreműködésével megvalósult adatfelvétel három célcsoportra irányult.

„A célunk az volt, hogy tiszta képet kapjunk arra vonatkozóan, milyen általános és egyedi problémákkal szembesülnek a szülők, a pedagógusok és az intézményvezetők. Így majd önkormányzati szinten célzott válaszokat, megoldásokat tudunk megfogalmazni. Fontos információkat kaphatunk, többek között,  a város autós forgalmának csökkentését, főleg az iskolába járáshoz köthető reggeli és délutáni csúcsforgalom enyhítését, valamint a  közszállítás, iskolába szállítás, de az iskolahálózat hatékony átszervezését célzó törekvéseinkben is – vázolta a kérdőíves kutatás apropóját annak kezdeményezője, Sógor Enikő alpolgármester.  

A kutatást végző dr. Gergely Orsolya, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Szociológia Tanszékének egyetemi adjunktusa átfogó jelentést készített a kutatás eredményeiről. Ebből emelünk ki néhány aspektust az alábbiakban.

Szülői vélemények

A kutatásba közel 500 szülő kapcsolódott be, akiknek a 2021/2022-es iskolai évben 0–4. osztályban tanuló kisiskolás gyerekük van. A kitöltők között többségben vannak a 35–40 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkező, életvitelszerűen Csíkszeredában lakó és két gyermekes családban élő nők.

Nagyon markánsan kirajzolódik az, hogy az iskolaválasztásnál a barátoktól, ismerősöktől szerzett információk sokszorosan felülírják a hivatalos információkat (intézményi honlap) és a szakemberek (óvónők és fejlesztő pedagógusok) véleményét, de még a pletyka is meghatározóbb. Mivel ezek nem minden esetben alapulnak valós tényeken, aktualizált, maximálisan megbízható információkra, az intézmények ilyen szempontból elengedhetetlen lenne a tudatosabb, színesebb, szélesebb közönséget megcélzó kommunikáció.

Noha a szülők és a pedagógusok meglátásai között vannak eltérések, mindkét részről néhány tekintetben azonos a vélekedés. Ilyen az osztálylétszámok kérdése: mind a szülők, mind a pedagógusok részéről problémaként merült fel a nagy létszámú osztályok mint a tanulás/tanítás minőségét, a gyermekre való odafigyelést hátráltató, akadályozó tényező.

A szülői és a pedagógusi közösség is sürgetőnek, szükségszerűnek és fontosnak látja az iskolai körzetek újragondolását, és abban is nagy az egyetértés, hogy a szigorú megkötések (adott körzetből csak adott iskolába járhasson a gyermek) nem működnek, mert a szülői akarat eddig is és ezután is megtalálja a kiskapus megoldást.

A válaszadó szülők egyötöde életvitelszerűen falun él, Csíkszereda közigazgatási határán kívül. Ez is valós kérdés és kihívás a város, az iskolák és a szülők számára. Ugyanakkor a szülők és a pedagógusok véleménye jelentős módon egybecseng abban a tekintetben is, hogy míg több vidéki településen osztálylétszám-problémák vannak, pedagógusi állások forognak veszélyben és szűnnek is meg, addig a városban túlzsúfolt osztályokban tanulnak a kisiskolások (is), és ennek a megoldása egyéni és közösségi érdek is lenne.

Átláthatóbb intézményi működés iránti igény mutatkozik a szülők részéről: jelentős azon szülők csoportja, akik részt vettek nyílt napokon, iskolabemutatókon, és ezt hasznosnak tartották. A pedagógusok részéről is van ezirányú nyitottság, hogy az oktatási intézmények működésébe jobb betekintést nyerjenek a szülők. Mivel a tanító személyisége a leginkább meghatározó az iskolaválasztásnál, ehhez szükséges lenne az, hogy minden cikluskezdő tanító teret kapjon a bemutatkozáshoz, a lakosság ismerje meg őt még az iratkozási időszak előtt.

A szülők – a pedagógus személyisége mellett – az iskolában működő délutáni programot (afterschool) is meghatározó fontosságúnak tartják, főként ha az hivatalosan, a Városháza által támogatott módon, kiszámíthatóan, stabilan működne.

Az iskolabusszal történő utaztatás iránt is lenne érdeklődés, viszont nem olyan módon és feltételekkel, ahogyan jelen pillanatban működik. Amennyiben ezt a szolgáltatást sikerülne az igényekhez igazítani, jelentős lenne a kora reggeli és déli forgalomra gyakorolt pozitív hatása. A „lábbusz” program kapcsán jelentős érdeklődés mutatkozik, mi több a szülők részéről is  nyitottság mutatkozik a programban való önkéntes részvételre.

Pedagógusi tapasztalatok

Csíkszereda valamennyi oktatási intézményének főállású pedagógusai közül 217 személy töltötte ki a két nyelven elérhető kérdőívet.

A kutatás azt mutatja, hogy a pedagógusok nagy többsége nagyon lelkes, aktív, folyamatosan képezi magát, erre időt, energiát, szabadidőt és gyakran pénzt is áldoz. Ez a város számára hatalmas erőforrás, amely támogatásra érdemes. A pedagógusok érdeklődésének megfelelő képzési támogatási rendszer (önismereti, élménypedagógia, digitális oktatási és eszközhasználati, konfliktusmenedzsment képzések), ösztöndíjprogramok minden bizonnyal erős motiváló eszközök lehetnének közösségünk pedagógustársadalma számára.

A pedagógusok esetében nagy szükség mutatkozik a kiégés-megelőzésre: amellett, hogy a pedagógusi szakma közösségi megítélésére nem tekint a többség túlságosan optimistán, nagyon sokan élték meg az elmúlt időszakot úgy, hogy ez tovább rontotta a pedagógusok iránti társadalmi bizalmat, illetve személyes önbecsülésüket is rombolta.

A városháza ez utóbbi probléma megoldására bővíteni fogja a pályázati rendszerben odaítélt támogatásokat, beépítve mentálhigiénés tevékenységekre, programokra benyújtható projektek lehetőségét.

Intézményvezetői szempontok

A csíkszeredai oktatási intézmények vezetői közül 14 személy töltötte ki a kérdőívet, amely ugyancsak két nyelven volt elérhető. Összegezve a vezetők válaszait, nyilvánvalóan vannak olyan problémák, amelyek általánosnak tekinthetők (pl. több infokommunikációs eszközre, több fejlesztőpedagógusra lenne szükség), de vannak egyedi problémák is. Bár nem helyettesítik a hiányzó tornatermeket, parkolóhelyeket vagy laborokat, mégis hatalmas erőforrást jelent, hogy szakképzett és összetartó közösségként látják az intézményvezetők a saját munkaközösségüket.

Mint a felmérésből kiderült, az intézményvezetők sem ragaszkodnak az iskolai körzetekhez, a „Lábbusz” programot pedig egyelőre nagy falatnak látják: többségük úgy véli, erre nem lesz kellő számú mozgosítható személy, aki önkéntesen ebbe bekapcsolódhatna.

A kutatás eredményeiből kivonatolt fenti megállapítások többnyire általánosak, azaz nem csupán Csíkszeredára jellemző tényezők. Ennek ellenére minden település, közösség saját válaszokat, megoldásokat kell megfogalmazzon ezekre a társadalmi-gazdasági változásokra.

Az összegzés által hozott számszerű és tényszerű adatok azonban nagy mértékben segítik a döntéshozókat abban, hogy aktuális és tényszerű helyzetképből indulhassanak ki a rövid és hosszú távú tervek kidolgozásakor.

2022. február 23.